2014. december 31., szerda

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys straussii



Tudományos név: Ophrys straussii H. Fleischmann & Bornmüller
Etimológia: A faj elnevezése Heinrich Christian Strauss (1850-1922), osztrák botanikusnak állít emléket.


Synonyma: Ophrys reinholdii subsp. straussii (H. Fleischmann & Bornmüller) E. Nelson
Magyar név: Strauss-bangó
Elterjedés: Kelet-mediterrán, az Égei-tengeri Rhódosztól Kis-Ázsián át Iránig fordul elő.
Virágzási idő: Április – június.

2014. december 29., hétfő

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys lutea



Tudományos név: Ophrys lutea Cavanilles
Etimológia: A faj nevét sárga alapszínű virágairól kapta (lutea = sárga).
Synonyma:
Magyar név: Sárga bangó.
Elterjedés: Atlanti-mediterrán elterjedésű faj, amely keleten Kréta szigetéig terjed.
Virágzási idő: Február – június.

2014. december 25., csütörtök

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys apulica



Tudományos név: Ophrys apulica (O. Danesch & E. Danesch) O. Danesch & E. Danesch
Etimológia: A faj nevét Olaszország Apulia (Puglia) nevű régiójáról kapta, ahol előfordulása a legjellemzőbb.
Synonyma: Ophrys fuciflora subsp. apulica O. Danesch & E. Danesch, Ophrys holoserica subsp. apulica (O. Danesch & E. Danesch) Buttler
Magyar név: Apuliai bangó                                
Elterjedés: Dél-olaszországi bennszülött
Virágzási idő: Április – május.

2014. december 23., kedd

Ünnepi jókívánság

A blog minden olvasójának ezúton kívánok minden jót a közelgő ünnep alkalmából.


A magyar természetvédelem 50 legfontosabb kérdése



http://tvk.okologia.mta.hu/sites/tvk.okologia.mta.hu/files/Legf.kerdesek.Policy_Brief.pdf
A MTA Ökológiai Kutatóközpont és a SZIE Environmental Social Science Research Group közös kutatást végzett annak érdekében, hogy meghatározzák a hazai természeti értékek védelmének szempontjából legfontosabbnak ítélt kutatási kérdéseket.
A munka során gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás, nemzeti parkok, civilek, gazdálkodók) részéről országos online kérdőíven keresztül beérkező kutatási igényeket egy moderált csoportmunka keretében rangsorolták, és így alakították ki az 50 legfontosabb kérdés listáját.
A kutatás részletes leírása itt található.
A kutatás színes bemutatása és maguk a kérdések megtalálhatók itt.
A megjelent publikációk elérhetők a kutatás honlapján
A munkával a szerzők célzott természetvédelmi kutatásokkal kapcsolatos párbeszédet szeretnék segíteni, valamint a kutatóintézmények számára kínálni egy széles kérdés-palettát, amely ötleteket szolgáltathat gyakorlati relevanciájú kutatási témákhoz. A kutatásfinanszírozás illetve a gyakorlati, gazdálkodói szektorok felé is közvetítik a munka eredményeit. Emellett területi ill. tematikus prioritás-listák kialakítását is lényegesnek tartják, ehhez szakmai segítséget is kívánnak nyújtani.
A témával kapcsolatos hozzászólásokat, ötleteket, felvetéseket köszönettel veszik ezen a címen.

Zöld Horizont



Megjelent a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság időszaki kiadványának, a "Zöld Horizontnak" 31. száma.

A lap - a korábbi 30 számmal együtt - letölthető innen.

A periodika 2006-tól jelenik meg évente három-négy alkalommal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiadásában.

2014. december 18., csütörtök

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys atlantica



Tudományos név: Ophrys atlantica Munby 1856
Etimológia: A faj locus classicus-a az Atlasz-hegységben található, nevét is onnan kapta.
Synonyma: Ophrys fusca subsp. atlantica (Munby) E.G. Camus.
Magyar név: Atlasz-bangó.
Elterjedés: Nyugat-mediterrán elterjedésű faj, Algériában, Marokkóban és Spanyolországban ismert az előfordulása.
Virágzási idő: Március – június.

2014. december 17., szerda

E-könyv: Európai kosborfélék (Orchidaceae) és látonyafélék (Elatinaceae) kutatása: taxonómiai és ökológiai esettanulmányok



E-könyv formájában (pdf formátumban) teljes terjedelmében szabadon elérhető, Európai kosborfélék (Orchidaceae) és látonyafélék (Elatinaceae) kutatása: taxonómiai és ökológiai esettanulmányok című MTA doktori értekezésem. [ISBN 978-963-473-722-3] DOI: 0.13140/2.1.1691.2963

Értekezésemben két olyan növénycsaláddal foglalkoztam, amelyek egyaránt bővelkednek ritka és természetvédelmi szempontból értékes fajokban, és amelyek életmódja és kutatottságának mértéke viszont jelentősen eltér egymástól. Ökológiai és rendszertani kérdésekre kerestem választ herbáriumi adatsorok és terepen gyűjtött vagy laboratóriumban generált adatok elemzése révén.
Az értekezés témaválasztása és eredményei a hazai növénytani (szünbiológiai) kutatások számára röviden és általánosságban annyi tanulságul szolgálhatnak, hogy függetlenül az előzetesen vélelmezett kutatottságuk mértékétől a hazai élőlénycsoportok vizsgálata – akár kifejezetten nemzeti prioritásnak tartott (’hungaricum’) témák is – a nemzetközi tudományosság érdeklődésére is számot tartó eredményeket hozhatnak.

2014. december 16., kedd

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys biscutella



Tudományos név: Ophrys biscutella O. Danesch & E. Danesch 1970
Etimológia: A faj elnevezése jellegzetes (rendszerint 2 elkülönült foltból álló) mézajakrajzolatára utal (biscutella = kétpajzsú).
Synonyma: Ophrys argolica subsp. biscutella (O. Danesch & E. Danesch) Kreutz
Magyar név: Nincs magyar neve.
Elterjedés: Az Adriai-tenger két oldalán, Appenini-félsziget nyugati partvidékén és a horvát tengerpart néhány pontján található meg.
Virágzási idő: Április – május.

2014. december 13., szombat

Meghívó MTA doktori értekezés nyilvános vitájára



M E G H Í V Ó

az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt

Molnár V. Attila
Európai kosborfélék (Orchidaceae) és látonyafélék (Elatinaceae) kutatása: taxonómiai és ökológiai esettanulmányok

című MTA doktori munkájának 2015. január 14-én 1100 órakor a Magyar Tudományos Akadémia  Nagytermében (Budapest, V. Széchenyi István tér 9. II. emelet) tartandó nyilvános vitájára.

Hivatalos bírálók:
Podani János, az MTA levelező tagja
Bartha Dénes, az MTA doktora
Botta-Dukát Zoltán, az MTA doktora
A doktori munka megtekinthető az MTA Könyvtárában (Budapest V., Arany János utca 1.). A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet, és írásban előzetesen észrevételt is tehet.
Az értekezés és a tézisek megtekinthetők a megadott linkeken.

Ma van Kitaibel Pál halálának 197. évfordulója



197 évvel ezelőtt, 1817 december 13-án hunyt el Kitaibel Pál. Két nap múlva az egykori Váczi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetéséről a Magyar Kurir című napilap 1818. évi 52. számában tudósított: „Temetésén olly sok és nagy Méltóságú Uraságok vettek részt, hogy ha szinte a' boldogult, hasznos életének pályáján tett valóságos érdemei által meg nem mutatta volna is, hogy rendeltetésének megfelelni törekedett: tsak eltemettetésének ezen környülállása is megmutatná, mint kellyen ő róla ítélnünk.
Kitaibel sírja a Nyugati pályaudvar építése során megsemmisült, mindazokével együtt, akiknek nem voltak már hozzátartozóik, hogy a földi maradványaik áthelyeztetéséről gondoskodhassanak ... Kitaibelnek özvegye által állíttatott síremléke latin nyelvű szövegét Schuster János (1829) szerencsére közzétette, és ennek köszönhetően közölhetjük magyar fordításával együtt:

Merito optimo
P a u l o   K i t a i b e l
chemiae et botanicae professori p. o.
ad Reg. Scient. Univ. Hung.
nat. 1757 febr. 3., dem. 1817 dec. 13.
monumentum hocce posuit
coniux relicta
Elisabetha nata a Sarlay.
Super tumulo excipe facta viri:
Florae Hungaricae rariora promulgavit,
soli patri naturam docuit,
naiadumque revelavit arcana;
non minus probitatae, modestia
moribusque expressit animi decus.
Gaude Hungaria, quae talem tulisti!
A legjobb férjnek,
K i t a i b e l   P á lnak,
a Magyar Királyi Tudományegyetem
kémia- és botanika-professzorának,
született 1757 febr. 3-án, meghalt 1817 dec. 13-án
ezt a síremléket állíttatta
hátrahagyott neje
született Sarlay Erzsébet.
Sírhalma fölött íme e férfiú tettei:
Magyarország Flórájának ritkaságait felkutatta,
szülőhazájának természetét ismertette,
forrásvizeinek titkait felfedte;
Nem különben derekassága, szerénysége és erkölcsössége lelke ékességéül szolgáltak.
Örvendj Magyarország, hogy ilyen fiad lehetett!

Egyébként nem járt sokkal jobban Kitaibel nagymartoni szülőháza sem… A ház az 1960-as évek végéig állt: abban egy időben a település (ma Ausztria, Burgenland, Mattersburg) első postahivatala működött. Csupán néhány ábrázolása maradt fenn. Az egyik Kitaibel halálának centenáriumi ünnepsége után készült fénykép, amely megjelent Kárpáti (1958) cikkében, a másik pedig Sterbenz Károly 1967-ben készült grafikája amely Andrássy–Szabó–Szabó (2006: 22.) munkájában és Andrássy (2007: 85.) cikkében jelent meg. A két ábrázolás eltérő irányból nézve mutatja az épületet, amely kőből épült, tekintélyes kocsi- és gyalogos bejáróval is rendelkező ház volt, udvarán akkoriban jelentékeny méretű fával. A házban az 1950-es években fodrászüzlet működött; falán 1957-ben emléktáblát avattak, amely azonban a ház sajnálatos lebontását követően a helyi múzeum raktárába került.


Kitaibel szülőházának 1957-ben készült fényképe (MTM Tudománytörténeti Gyűjtemény)


Sterbenz Károly 1967-ben készült grafikája [Andrássy–Szabó–Szabó (2007) nyomán]
 
Mátyás Vilmos botanikus Kitaibel születésének 200. évfordulójára készíttetett ex librise (Andrássy Péter szívességéből)

Irodalom
Andrássy P. (2007): 250 éve született Kitaibel Pál. – Természet Világa 138(2): 84–85.
Andrássy P. – Szabó T. A. – Szabó R. (2006): Kitaibel Pál útinaplójából. Soproni út 1806. – Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány, Sopron. 32 pp.
Kárpáti Z. (1958): Kitaibel Pál emlékének megünneplése. – Soproni Szemle 12(2): 155–161.
Molnár V. A. (2007): Kitaibel Pál élete és öröksége. – Kitaibel Kiadó, Biatorbágy. 216 pp. 
Schuster J. (1829): Vita Pauli Kitaibel. – Pestini. In: Hydrographica Hungariae; praemissa auctoris vita edidit Joannes Schuster. Pestini. pp.: V–LXVIII.

2014. december 11., csütörtök

Kitaibelia 19(2)



Kijött a nyomdából a KITAIBELIA 19. évf. 2. száma. A kipostázás a mai napon megkezdődik és a jövő héten befejeződik.

A beborítékolt kötetek úton a posta felé
A tartalomjegyzék megtekinthető a lap honlapján.
Ezúton is köszönjük a mostani számban közreműködő szerzők, lektorok hozzájárulását lapszám megszületéséhez és az olvasók anyagi támogatását!
További hírek a lap háza tájáról:
A jövő évtől kezdve a KITAIBELIA-ban megjelenő cikkek DOI-val lesznek ellátva, és a szerzőknek nem kell bajlódniuk a közlemények adatainak MTMT-be való feltöltésével, mert az központilag fog megtörténni.
A készülő 20. évfolyam 1. számban azok a közlemények jelenhetnek meg, amelyek 2015. január 31-ig beérkezek és lektorálásuk lezárul március 31-ig.

2014. december 9., kedd

Ismeretterjesztő cikk a Madártávlat magazinban


Régóta ismert tény, hogy a madarak szerepet játszanak számos növényfaj terjesztésében. Charles Darwin A fajok eredete című könyvében leírta azt is, hogy ez a folyamat alapvetően kétféle módon valósulhat meg: a kültakaróra (lábra, tollazatra) tapadt vagy az állat által elfogyasztott, de a tápcsatornájából épségben (megemésztetlenül) előkerülő terjesztő- és szaporítóképletek (azaz propagulumok) révén.
Ezt a témát igyekeztünk bemutatni közérthetően a Madártávlat című folyóiratban megjelent ismeretterjesztő cikkünkben:
Lovas-Kiss Á., Fekete R. & Molnár V. A. (2014): A madarak növényi potyautasai. – Madártávlat 21(4): 24–25. 

2014. december 8., hétfő

Megalakult a Debreceni Akadémiai Bizottság Botanikai Munkabizottsága



A Magyar Tudományos Akadémián 2014-ben tartott tisztújítás keretében megújult az MTA Debreceni Területi Bizottságának 14 Szakbizottsága is. A Biológiai és Környezettudományi Szakbizottság 9 munkabizottságának egyikeként alakult meg a Botanikai Munkabizottság, amelynek elnöki tisztére kaptam felkérést.
A bizottság által szervezett rendezvényekről, a növénytani kutatásokkal kapcsolatos hírekről, eseményekről a bizottság weboldalán igyekszünk tájékoztatni az érdeklődőket. 
Az Egyik most indult kezdeményezésünk talán többeknek érdekes vagy hasznos lehet, ezért erről részletesebben is hírt adunk:
A debreceni botanikusoknak (a 20. században elsősorban Soó Rezsőnek és tanítványainak) a hazai növénytani kutatásokban elért eredményei napjaink ökológiai-, vegetációtudományi-, florisztikai vizsgálatai során is fontos kiindulási alapot jelentenek. Ugyanakkor ezek a művek több esetben ritkák, nehezen hozzáférhetőek. Éppen emiatt határoztuk el, hogy ezeket a cikkeket, könyvfejezeteket és esetenként könyveket igyekszünk digitálisan szabadon hozzáférhetővé tenni. Nem csak a Debrecennel és annak tágabb környékével (Hortobágy, Tiszántúl, Nyírség, Hajdú-Bihar megye) foglalkozó publikációkat igyekszünk gyűjteni, hanem a debreceni egyetemi tanszék egykori kiadványainak cikkeit és az egykori munkatársak publikációit is. Mivel a debreceni, illetve a kolozsvári és budapesti egyetemek Növénytani Tanszékeinek 20. századi története Soó Rezső révén  több ponton kapcsolódik egymáshoz, így indokoltnak tűnik némely esetben a fővárosban és Erdélyben megjelent művek itteni közreadása is. Munkánk során első körben a Debreceni Egyetem TTK Növénytani és Ökológiai Tanszékein, valamint magángyűjteményeinkben fellelhető folyóiratokat, különlenyomatokat, könyveket tesszük közkincsé. A Munkabizottság weboldalának oldali sávjában sorjáznak a már digitalizált és feltöltött közlemények, mégpedig szerzőik nevének ábécésorrendjében és adott szerzőn belül a megjelenés ideje alapján rendezve. A teljes hivatkozást tartalmazó címsorra kattintva megjelenik a szabadon letölthető pdf-kiterjesztésű digitális állomány.
A kezdeményezés továbbviteléhez örömmel veszünk minden javaslatot.
Az ötletért ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Takács Attilának, a cikkek szkennelésében nyújtott segítségéért pedig Nagy Timeának.

Mediterrán orchidea kalauz: Ophrys sicula



Tudományos név: Ophrys sicula Tineo 1846
Etimológia: A faj elnevezését locus classicus-áról kapta (sicula = szicíliai).
Synonyma: Ophrys lutea var. minor (Todaro) Gussone, Ophrys lutea subsp. minor (Todaro) O. Dansch & E. Danesch
Magyar név: Szicíliai bangó.         
Elterjedés: Széles elterjedésű faj, amely az Ibériai-félsziget és a kontinetális Franciaország kivételével az egész Mediterráneumban megtalálható.
Virágzási idő: Január – május.

2014. december 3., szerda

A Diószegi Szeminárium előadása december 11-én

A Diószegi Szeminárium következő előadása:
M-Hamvas Márta, Ajtay Kitti, Máthé Csaba, Vasas Gábor, Surányi Gyula: Mustár csíranövények nukleáz enzimeinek változásai cianobakteriális toxinok hatására.
Helyszín: Debreceni Egyetem Élettudományi Épület I. emeleti Diószegi Szeminárium (1.035) terme. Időpont: 2014. december 11-e 17 óra.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


A tegnap esti Diószegi Szemináriumi előadásról



Tegnap este prof. Fári Miklós tartott igen érdekes, tudománytörténeti vonatkozásokkal átszőtt előadást a Diószegi Szemináriumon Festetics Imre születésének 250. évfordulója alkalmából.
A szeminárium kezdetén tolmácsoltam az egybegyűlteknek a Simaságon (Festetics szülőfalujában) szintén tegnap tartott megemlékezésen résztvevők Szabó T. Attila közvetítésével érkezett üdvözletét. Ezután következett Fári Miklós előadása, amely sokkal többet nyújtott, mint amit címe kínált. Az elő részben megismerkedhettünk Festetics korával, életével, tevékenységének mozgatórugóival, eredményeivel és azok fogadtatásával. (E témához kapcsolódóan korábban írtam már a blogban.)
Az előadás második részében az ún. Semmelweis-reflex  további magyar és magyarországi vonatkozásairól hallhattunk. [A Semmelweis-reflex automatikus (reflexszerű) emberi magatartást jelöl, amelynek lényege az új információ elutasítása rögzült normák, hiedelmek vagy paradigmák miatt. A kérdés bővebb kifejtése megtalálható a Wikipédia vonatkozó szócikkében.] Számomra az előadásnak ez a része nem kevésbé érdekes volt, sőt nekem szinten minden itt elhangzott információ az újdonság erejével hatott.
Éppen emiatt e fórumon is szeretném röviden felhívni a figyelmet e nagyon jelentős, méltatlanul mellőzött vagy háttérbe szorított, több esetben tragikus sorsú kutatókra akikről tegnap hallhattunk:




Gottlieb Haberlandt (1854–1945), a növényi hormonok magyaróvári születésű társfelfedezője.



Ereky Károly (1878–1952) a biotechnológia alapítója. Ereky nemzetközi megítélése és elfogadottsága egyértelmű, de joggal került e felsorolásba mert 1945-ben politikai okok miatt bebörtönözték és 1952-ben a váci börtönben hunyt el.
Munkásságáról többet lehet megtudni itt.



Orsós Ottó (1911–1939), a növényi szövettenyésztés úttörő és tragikusan fiatalon elhunyt alakja.



Galambos Mária (1890–1979) magyar vegyész, aki a világon először (1913 és 1916 között) nevelt aszimbiotikus módszerrel (mikorrhiza gomba nélküli steril táptalajon) orchideákat. Galambos Mária ezek alapján (az akkoriban világelsőnek számító) eredmények alapján szeretett volna doktorálni, de ez nem adatott meg neki, mondván nincs Magyarországon olyan ember aki érdemben el tudná bírálni a munkáját… Munkája emiatt megszakadt, eredményei évtizedekre fiókba kerültek és elsőségét e területen a világ ma sem ismeri el.

2014. december 2., kedd

A Kárpát-medence növényritkaságai: pontuszi nőszirom



A nősziromfélék (Iridaceae) mintegy 1400 fajt számláló családjába az ókor óta ismert és termesztett növények tartoznak. Többségük a déli félgömbön él, jellemzőjük a hajtásgumó vagy gyöktörzs, az egyetlen porzókör valamint, az alsó állású magház. A család névadói a nőszirmok, melyeknek kúszó rizómájuk van. Két lepelkör tagjai egymástól különböznek, a külső lepelleveleik kihajlóak. Ezek a lepellevelek egyes fajok esetében a középér mentén elálló szőröket viselhetnek („szakállas” nőszirmok). Külső lepellevelükre a porzó ráhajlik, ezt beborítja a sziromszerű bibekaréjuk. Jellegzetesek unifaciális, kardalakú, élükkel a hajtástengelyre símuló, úgynevezett „lovagló” leveleik is. Görög eredetű nevük szivárványt jelent és számtalan színben pompázó változatukra utal. A népnyelv és régi botanikai műveink egyaránt liliomoknak nevezték az íriszeket. Lippay János jezsuita szerzetes az első magyar kertészeti műben, az 1664–ben megjelent „Posoni kert”-ben ötféle íriszt említ és magyarul „szivárványos liliom”-nak nevezi őket. A mára elterjedt nőszirom szó Diószegi Sámuel (1760–1813) debreceni lelkipásztortól, a magyar növénytani szaknyelv alapjainak megalkotójától származik, és e növények lapos, színes sziromszerű bibéjére utal.
A Kárpát-medencében tizenegy, Magyarországon hét nősziromfaj él vadon. A kevéssé ismert, de figyelemreméltó képviselőik közé tartozik a félárnyékot kedvelő pázsitos nőszirom (Iris graminea), mely ligetes tölgyesek, bokorerdők növénye. Legnagyobb és dúsan virágzó állományai vágásokon, erdei nyiladékok, kocsinyomok és utak mentén fordulnak elő. Magyar és tudományos nevét egyaránt fűszerű leveleiről nyerte, melyek az igen rövid kocsányú, a talajfelszín közelében elhelyezkedő virágait messze túlnövik. Emiatt persze az egyébként igen tetszetős, májusban és júniusban nyíló virágai nem feltűnőek. A pázsitos nőszirom virágai kajszibarackillatot árasztanak, nem csoda hát ha rajtuk sokszor tömegesen nyüzsögnek a hangyák.


 
A pázsitos nősziromhoz igen hasonló megjelenésű, vékony levelű faj a hazánkban nem élő, de Erdélyi Mezőségen szórványosan felbukkanó pontuszi nőszirom (Iris pontica Zapal.). Napos, délies lejtőkön, rendszerint marhalegelőkön fordul elő, a birkalegelés hatására hamarosan megfogyatkozik. Korábban Iris humilis néven is emlegették, ezáltal alkalmat adva a kizárólag sárga virágú, apró termetű, vékony levelű homoki nőszirommal (Iris arenaria) való összekeverésre, hiszen e bájos növényről néha Iris humilis subsp. araneria néven olvashatunk.

2014. november 30., vasárnap

Természetvédelmi botanika - oktatási segédanyag

Elkészült a Debreceni Egyetem 'Természetvédelmi botanika' című kurzusához kapcsolódó oktatási segédanyag.

Tartalom:
A magyar növényvilág védelme
Miért van szükség a természet védelmére?
Hogyan valósul meg a növények védelme Magyarországon?
A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai
A növényvilág védelmének hazai története
A „történelmi” előzmények
A „hőskor”
Védett növények Magyarországon
Aktív természetvédelem
Nemzetközi vörös listák és természetvédelmi egyezmények
Nemzetközi vörös listák
Nemzetközi természetvédelmi egyezmények
A magyar flóra veszélyeztetettsége
Veszélyeztető tényezők
A termőhelyeket érintő veszélyeztető tényezők
Területi igénybevétel
Művelési mód megváltoztatása
A termőhely, a vegetáció (és vele együtt a növényfajok) mechanikai károsítása
Közvetlenül a növényeket veszélyeztető tényezők
Virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem
Túlzott létszámú vadállomány
Elszaporodott rágcsálók kártétele
„Beolvasztó” (introgresszív) hibridizáció
„Gyomirtás”
Tudományos célú növénygyűjtés
Növényfényképezés
Az emberi tevékenységnek a növények veszélyeztetettségét csökkentő hatása
Felhasznált és ajánlott irodalom

A 65 oldal terjedelmű anyag teljes egészében letölthető innen.

Hivatkozás:
Molnár V. A. (2014): Természetvédelmi botanika. Oktatási segédanyag a Debrecen Egyetemkurzusához.  - Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen. 64 pp. DOI: 10.13140/2.1.2628.2566