2016. november 30., szerda

Elhunyt Fekete Gábor

Megrendülve tudatom e helyen is, hogy hosszan tartó súlyos betegség után, 86 éves korában a mai napon elhunyt Fekete Gábor az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézetének ny. kutatóprofesszora, a MTA rendes tagja, a Széchenyi-díj kitüntettje.
 
 
a kép forrása

Tanár Úr munkásságának rövid bemutatása az MTA honlapján.

Sic transit gloria Mundi

Törökország Hatay tartományában Sofular nevű településen van egy orchideakedvelők körében zarándokhelynek számító temető. Közel esik a szír határhoz, így mi oda sajnos nem jutottunk le, de Kreutz (1998) könyve alapján a következő 10 orchideafaj előfordulása ismert innen:
Anacamptis coriophora subsp. fragrans
Anacamptis morio subsp. morio
Anacamptis pyramidalis
Anacamptis morio subsp. syriaca
Epipactis turcica
Neotinea tridentata
Ophrys cilicica
Ophrys holoserica subsp. episcopalis
Ophrys mammosa subsp. posteria
Orchis simia
 
 
 
A világháló tanúsága szerint a nyugati világ felé orientálódó Törökországban ezt a temetőt is utolérni látszik a végzet: hatalmas munkagépekkel „tesznek rendet”, vágják ki az őshonos fákat és bokrokat és gyalulják a talajt. A török nyelvű beszámoló szerint tisztítási és karbantartási munkát folytatnak a település temetőjében, amelyet környezetvédelmi és köztisztasági okok miatt megszabadítanak ”szabálytalanul növekvő bokrok”-tól (powered by Google Translate).
 
 

 
Forrás:

SOFULAR MEZARLIĞI TEMİZLİK VE BAKIM ÇALIŞMASI

2016. november 29., kedd

Rövid közlemény a Willdenowia-ban a dán kanálfű magyarországi előfordulásáról

Megjelent a Willdenowia című folyóirat Euro+Med-Checklist Notulae című cikksorozatának 6. részében a dán kanálfű (Cochlearia danica) magyarországi felbukkanását bemutató, Löki Viktorral közösen írt rövid közleményük. (A teljes cikk letölthető innen.)



Rövid közlemény a Willdenowia-ban a hatporzós látonya magyarországi előfordulásáról

Megjelent a Willdenowia című folyóirat Euro+Med-Checklist Notulae című cikksorozatának 6. részében a hatporzós látonya magyarországi helyzetét tisztázni igyekvő, Takács Attilával közösen írt rövid közleményük. (A teljes cikk letölthető innen.)
A téma magyarul a következőképpen foglalható össze:
A hatporzós látonyát (másnéven: csepleszlátonyát, Elatine hexandra (Lapierre) DC. Magyarország jelenlegi területéről elsőként Tokaj környékéről közölte Hazslinszky (1866). Ezt az adatot követve a fajt a magyar flóra taagjaként tartották számon a hazai flóra határozói (például Jávorka 1925; Simon 1992) éppúgy, mint európai munkák (Cook 1968; Uotila 2009). Hazslinszky által gyűjtött példányok találhatók berlini, budapesti és prágai herbáriumokban (B, BP, PRC). Ezen kívül egy E. hexandra-ként azonosított példány (“com. Szatmár, in Oryzetis ad Kölcse”, 9 Oct 1959, Á. Boros) található a Növénytárban (BP). Ezen példányok mindegyike 3-tagú virágokkal, 3 porzóval és rövid (<3 mm) kocsányokkal rendelkezik. Hazslinszky növénytári példányát (BP) Moesz 1908-ban E. ambigua Wight-ként revideálta. Másfeelől a Prágában (PRC) található példány E. hexandra-ként történt azonosítását J. Prančl 2014-ben tévesen erősítette meg. A Boros által Kölcse mellett 1959-ben gyűjtött példányt P. Uotila 2010-ben E. cf. Ambigua-ként azonosította. A példányok felsorolt jellegzetességei alapján a háromporzós látonya (E. triandra Schkuhr) szárazföldi alakjaként azonosíthatók (Molnár V. 2009). Az utóbbi évtized intenzív terepi kutatásai és számos herbárium (B, BP, BPU, BRA, DE, PR, PRC, SAV és W) átvizsgálása során az E. hexandra nem került elő hazánkból, ezért javasoljuk törlését Magyarország flórájából.
 
 
 
Irodalom
Cook C. D. K. 1968: Elatine L. – Pp. 295 – 296 in: Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine D. H., Walters S. M. & Webb D. A. (ed.), Flora europaea 2. – Cambridge: Cambridge University Press.
Hazslinszky F. 1866: A Tokaj-Hegyalja viránya. – Math. Term. Közlem. 4: 105 – 143.
Molnár V. A. 2009: Elatine L. – Látonya. – p. 292 in: Király G. (ed.), Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok [New Hungarian herbal. The vascular plants of Hungary. Identification key]. – Jósvafő: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
Uotila P. 2009: Elatinaceae. – In: Euro+Med PlantBase – the information resource for Euro-Mediterranean
plant diversity. – Published at http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/PTaxonDetail.asp?NameCache=Elatin
aceae&PTRefFk=7300000 [hozzáférés 2016.06.30.].

 

2016. november 25., péntek

A kutatói blog hasznáról

Blogomat 2013. áprilisban indítottam el a Szentágothai Ösztöndíj „hatására”. Akkor még nem sejtettem, hogy ez valóban új és hasznos kommunikációs csatornát jelent a munkámban. Már eddig több olyan eset történt, amely hatékonyan segítette kutatómunkámat. Most ezek közül mutatok be néhány példát.

Máté András a blogomról szerzett tudomást a csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) egy temetői előfordulásának megtalálásáról. Ennek következménye lett az az együttműködés, amely ennek a hazánkból korábban kipusztultnak hitt cserjefaj újabb tizenegy temetői előfordulásának megtalálását eredményezte. Erről írt cikkünket reményeink szerint benyújthatjuk közlésre.

 
Amikor idén tavasszal véletlenül rábukkantunk a dán kanálfű (Cochlearia danica) első hazai állományára, erről szintén írtam egy bejegyzést, amelyet a botanikusok levelezőlistáján is reklámoztam. Szinte biztosra vettem, hogy a növény előkerül másutt is ezért írtam a következőket: „Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy érdemes az alábbi képeken bemutatott növény esetleges további hazai előfordulásaira figyelni, amelyekről – társszerzőség reményében – örömmel veszünk értesítést.” Szerencsére ennek híre közvetetten eljutott a botanikus Mesterházy Attila fülébe, aki tőlünk függetlenül bukkant rá a növényre a Dunántúlon. Felfedezéséről másképpen valószínűleg nem értesültünk volna. A faj előfordulását tárgyaló cikk írása itt is megkezdődött.
 
 

Kovács Gergely a blogomról értesült a temetők növénytani értékeiről és hívta fel édesapja figyelmét a témára. Ennek eredménye lett az apró nőszirom (Iris pumila) állományának előkerülése a nagyiváni ótemetőből, amely fajról korábban csak annyit tudtunk, hogy van egy régi, megerősítetlen adata Nagyiván helymegjelöléssel.


Ezen felül is több értékes közlést kaptam temetőkben talált érdekes növények előfordulásairól, legutóbb például tegnapelőtt. Nagy Zsolt néprajzkutatótól, aki jelenleg farmakobotanikai tanulmányokat folytat. Levelének néhány részletét, valamint küldött fényképeit szíves beleegyezésével van szerencsém itt is közzétenni:

Néhány hete találtam rá kutatói blogjára, melynek bejegyzéseit (a régiekkel együtt) azóta folyamatosan olvasom, követem. Innen értesültem egyik fő kutatási témájáról, területéről, mely a temetkezési helyek orchideafajaihoz kapcsolódik. Tisztelettel közlök Önnel néhány általam idén (2016) rögzített adatot orchideafajok előfordulásáról a Maros megyei Geges (ma Ghineşti) református temetőjének területéről. Ugyan nem vagyok botanikus …, de hét éve végzek Erdély különböző pontjain különböző etnopomológiai és etnobotanikai kutatásokat néprajzkutatóként (a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem oklevelet, ahol többek között etnobotanika, etnofarmakobotanika stb. tárgyakat is hallgattam), illetve jelenleg a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Karának kertészmérnöki képzésén negyed éves hallgatóként farmakobotanikai témában írom államvizsga-dolgozatom.

Mintaterületem 957 ha kiterjedésű, nagyrészt Natura 2000-es terület, amelybe a fent említett település temetője is beletartozik. Az eddigi terepmunka során a temető területén és közvetlen környezetében a következő Orchidaceae fajokat sikerült felvételezni (a dátumok az idei virágzás idejét is jelzik):


2016. április 16. Anacamptis morio – Nagy Zsolt felvétele

 
2016. május 21. Neotinea tridentata  – Nagy Zsolt felvétele 
 
2016. június 17. Gymnadenia conopsea  – Nagy Zsolt felvétele
Az Anacamptis egészen közönséges, szinte tömeges, míg a másik kettő csak helyenként, néhány példányban volt fellelhető….”

Eddig az idézet.
A levélen fellelkesülve, gyorsan megnéztem temetői adatbázisunkat, de a szóban forgó temetőben még nem jártunk, pedig Maros megyében összesen 41 temetőben fordultunk meg. Közülük 8 esetben találtunk orchideák előfordulását (4 esetben 1-1 fajt, 3 esetben 2 fajt es a egy esetben temetőben 4-et). Mindösszesen 6 orchideafajt talaltunk: Anacamptis coriophora, Anacamptis morio, Epipactis palustris, Neotinea tridentata, Platanthera bifolia, Spiranthes spiralis.



Ezen felül az alábbi értékes fajok előfordulásait jegyeztük még fel Maros megyei temetőkben: Adonis vernalis, Aster amellus, Carlina acaulis, Chamaecytisus albus, Dictamnus albus, Eriophorum latifolium, Gentiana cruciata, Jurinea mollis, Linum flavum, Ornithogalum brevistylum, Phlomis tuberosa, Polygala major.

Nagy Zsolttal történt további levélváltás során kiderült, hogy a felsorolt fajok közül 4 a gegesi temetőben is megtalálható. Mindezek alapján a temetőről látatlanban is úgy gondolom, hogy erdélyi viszonylatban is szép és értékes flórával rendelkezik, ahol igencsak érdemes lenne keresni az őszi füzértekercset (Spiranthes spiralis) is. Talán még kóróban is megtalálható…

Jelen bejegyzés közzétételét részben az inspirálta, hogy más érdeklődőket is rávegyen a temetők növényvilágának tanulmányozására. A témáról írott cikkeink itt és itt elérhetők.

2016. november 24., csütörtök

A Diószegi Szeminárium előadása december 7-én

A Diószegi Szeminárium következő összejövetelén Molnár Attila: Fitogeográfiai eszközök paleontológiai felhasználása, paleontológiai eszközök fitogeográfiai felhasználása. Ellentétes előjelű, alapjaikban egyező megközelítésmódok. című előadását hallgathatjuk meg, 2016. december 7-én, 17 órai kezdettel, a DE Élettudományi Épület 1.035-ös termében.
Az előadás a következő két esettanulmányt fogja bemutatni:
- A korai holocén hőmaximum mértékének becslése a Kárpátok és Kárpát-medence erdőalkotó fenyőféléinek vertikális elterjedése alapján, avagy a klimatikus tolerancia paleobiogeográfiai aszpektusa vertikális esetben;
- Pannon reliktumok eredetének korolása recens horizontális elterjedésük alapján, avagy a klimatikus tolerancia paleobiogeográfiai aszpektusa horizontális esetben.
Minden érdeklődőt szeretettel látunk!


Ui. A félreértések elkerülése végett és a botanikai újszülöttek kedvéért: az előadást nem én fogom tartani, hanem legközelebbi névrokonom .

2016. november 21., hétfő

’Molekuláris biodiverzitás: taxonómia, filogenetika, filogeográfia’: Tudományos ülés a DAB Székházban

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az MTA Debreceni Területi Bizottságának Biológiai-Környezettudományi Szakbizottsága
a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ’Molekuláris biodiverzitás: taxonómia, filogenetika, filogeográfia’ című tudományos ülést rendez.

 

Időpont

2016. november 22. 09.00-16.30 óra között

 

Helyszín

MTA DAB-székház - Bognár Rezső Terem 4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49.

 

Levezető elnökök:
Dévai György (délelőtt)
Varga Zoltán (délután)
 
Az absztraktok megtekintéséhez kérjük kattintson ide.
 
Program:
9.00–10.00: Az ülést megnyitja dr. Dévai György professor emeritus, az MTA DAB Biológiai-Környezettudományi Szakbizottságának tiszteletbeli elnöke
 
9.10–9.30: Kis Olga, Felföldi Tamás, Gyulavári Hajnalka Anna, Szalay Petra Éva, Miskolczi Margit, Szabó László József, Márialigeti Károly, Dévai György: A molekuláris vonalkódolás és a morfometriai elemzés viszonya a szitakötőknél
 
9.30–9.50: Tóth János Pál, Varga Zoltán, Bereczki Judit: Hogyan segítheti a mito-nukleáris diszkordancia és a Wolbachia fertőzöttség vizsgálata a filogeográfiai kutatásokat?
 
9.50–10.10: Bereczki Judit, Pecsenye Katalin, Váradi Alex, Varga Zoltán és Tóth János Pál: A fajképződés eltérő fokozatai két hangyaboglárka (Maculinea) faj példáján
 
10.10–10.20: Diszkusszió
 
Sztyeppei fajok molekuláris taxonómiája és filogeográfiája
 
10.20–10.40: Barina Zoltán, Pifkó Dániel, Somogyi Gabriella: Sztyeppei növényfajok nyugati perempopulációinak taxonómiai helyzete
 
10.40–11.00: Sramkó Gábor: Sztyeppei növények filogeográfiája – előörs vagy hátvéd?
 
11.00–11.20: Fehér Zoltán, Sramkó Gábor, Tóth János, Deli Tamás, Lukasz Kajtoch: A Pannon csiga (Caucasotachaea vindobonensis) glaciális refugium-területeinek és elterjedéstörténetének feltárása
 
11.20–11.40: Rácz Rita, Tóth János Pál, Bereczki Judit, Sramkó Gábor, Fülöp Attila, Barta Zoltán: Genetikai differenciálódást befolyásoló tényezők egy röpképtelen bogárfaj, a nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) esetében
 
11.40–12.00: Németh Attila, Bárány Annamária, Csorba Gábor, Pazonyi Piroska, Magyari Enikő, Pálfy József: Elveszett sztyeppei emlősfajaink – A Kárpát-medence sztyeppei ökoszisztémájának változásai a holocén során
 
12.00–12.20: Cserkész Tamás, Laczkó Levente, Tóth János Pál, Sramkó Gábor: A csíkos szöcskeegér fajcsoport eurázsiai filogeográfiája
 
12.20–12.30: Diszkusszió 
 
12.30–13.30: Szünet 
 
Molekuláris diverzitás a kárpáti-balkáni régióban, taxonómia, filogenetika, filogeográfia
 
13.30–13.50: Barina Zoltán, Pifkó Dániel, Somogyi Gabriella: Balkáni endemizmusok eredete és taxonómiája
 
13.50–14.10: György Zsuzsanna, Höhn Mária: Refúgiumok nyomai két alpesi faj molekuláris mintázatában?
 
14.10–14.30: Tóth Endre György, Vendramin Giovanni Giuseppe, BagnoliFrancesca, Köbölkuti Zoltán Attila, Höhn Mária: Filogeográfiai és adaptációs mintázat a közép-kelet-európai erdeifenyő (Pinus sylvestris L.) populációkban
 
14.30–14.50: Németh Csaba, Papp Nóra, Jana Bílá, Höhn Mária: Sorbus fajkeletkezés triparentális hibridizációval a Déli-Kárpátok és az Erdélyi-szigethegység területén
 
14.50–15.10: Pecsenye Katalin, Tóth János, Bereczki Judit, Szolnoki Noémi, Varga Zoltán: A genetikai variabilitásra ható evolúciós erők eltérő idősíkjai. Esettanulmány a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) Kárpát-medencei populációiról 
 
15.10–15.30: Antal László, László Brigitta, Petr Kotlík, Mozsár Attila, Czeglédi István, Oldal Miklós, Kemenesi Gábor, Jakab Ferenc, Nagy Sándor Alex: Bihari márna (Barbus biharicus): a Kárpát-medence új halfaja
 
15.30–15.50: Vörös Judit: A Kárpát-medence mint jégkorszaki menedékterület farkos kétéltűek számára
 
15.50–16.10: Németh Attila, Varga Zoltán, Homonnay Zalán, Krizsik Virág, Czabán Dávid, Csorba Gábor: Jégkorszaki klímaváltozások okozta fajképződés és adaptív radiáció: A Kárpát-medence és a Balkán földikutyáinak filogeográfiája
 
16.10–16.20: Diszkusszió
 
16.20–16.30: Varga Zoltán professor emeritus, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottságának elnöke: Zárszó