2017. január 17., kedd

Alulról szagolni - a hóvirágot (az év vadvirágát)

A legtöbb virágot az emberek kényelmesen, antropocentrikusan oldalról vagy felülnézetből szemlélik, bele sem gondolva abba, hogy a rovarmegporzású virágok valódi 'arcukat' onnan mutatják, ahonnan a megporzók látják őket. Különösen igaz ez a bókoló (régi és szép magyar kifejezéssel élve: kónya) virágokra, mint amilyen az idei év vadvirágává választott kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) is.
Kedves Olvasóimnak már most a kemény tél derekán lehetőségük van megnézni, hogy is néz ki a hóvirág alulnézetben?
 
Általában így látják az emberek a hóvirágot...
... és körülbelül ebből a nézőpontból szemlélik a rovarok
 

2017. január 16., hétfő

Cikk az Ecology & Evolution című folyóiratban

Megjelent online közleményünk az Ecology & Evolution című lapban, amelyben egy az ökológiában egy jól ismert összefüggést teszteltünk vízi növényeken. Máraköztudott, hogy a honos és idegenhonos fajok eltérő funkcionális jellegekkel rendelkeznek. Ezek az eltérő jellegek nagyban segítik az idegenhonos fajok sikerét, például sok esetben gyorsabban veszik fel a tápanyagokat, gyorsabb a növekedési rátájuk, így "elnyomhatják" az őshonos fajokat. A téma a biológiai invázióval és a funkcionális ökológiával foglalkozó kutatók egy kiemelt kutatási területe. Ezt a kérdést, illetve jelenséget vízi növényeken azonban eddig mégsem tesztelték.
A cikkben ezt a hiányosságot igyekeztünk pótolni. Eredményeink alapján  elmondható, hogy az őshonos és honos fajok között funkcionális különbségek találhatóak, de ez a különbség nem egyöntetű, azt erősen befolyásolja a fajok növekedési formája.
 
A teljes közlemény szabadon elérhető ITT.
 
Hivatkozás:
Lukács B. A., E. Vojtkó A., Mesterházy A., Molnár V. A., Süveges K., Végvári Zs., Brusa G., Cerabolini B. E.L (2017): Growth-form and spatiality driving the functional difference of native and alien aquatic plants in Europe.  - Ecology and Evolution DOI: 10.1002/ece3.2703

2017. január 11., szerda

Az Év vadvirágai címereken



Egy korábban írt Növények és címerek című bejegyzésben igyekeztem bemutatni, hogy mely vadon élő növényfajok kaptak helyet hazai települések címerein. Most azt szeretném megmutatni, hogy az Év vadvirágának fajok is számos címeren szerepelnek.

A 2011-es év vadvirága, a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) egy szlovén település, Poljčane címerén
A 2012-es év vadvirága, a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a Győr-Moson-Sopron megyei Várbalog község címerén
 
A 2014-es év vadvirága, a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricse község címerén
Virók Viktor hívta fel a figyelmemet, hogy a 2016-es év vadvirága, a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) számos hazai település címerét díszíti

Alsószenterzsébet
 
Belsősárd
Márokpapi
Brezovica (Szlovénia)

Trzin (Szlovénia)
Nagy Timea jóvoltából tudtam meg, hogy az idei év vadvirága, a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) legalább három hazai település címerén látható

Alcsútdoboz
Kisbajom
Pusztamagyaród

2017. január 10., kedd

Méliusz Juhász Péter Herbáriumáról

A Debrecen Televízió Cívis Értéktár című, 2017. január 5-ei műsorának voltam vendége, ahol Méliusz Juhász Péter Herbárium az fáknak, füveknek nevekről... című könyve volt a téma.
Az adás megtekinthető az alábbi képre kattintva.

http://www.dehir.hu/dtv/civis-ertektar-2017-01-05/

2017. január 4., szerda

Az Év vadvirága 2017-ben: a hóvirág

A világhálón lebonyolított szavazáson választhatták ki az érdeklődők, hogy a három jelölt közül melyik faj legyen a 2017-es év vadvirága. Az összesen beérkezett 2334 szavazat közül a legtöbbet (811-et, 35%) a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) kapta. "Dobogósok" lettek még a szoros versenyben a turbánliliom (33%) és a mocsári gólyahír (31%).
 
Hóvirág tömeges előfordulása egy Zala megyei temetőben - pannon csillagvirágggal együtt
 
A minap kaptam Kádár Ferenctől (Budapest) egy 2017-es vadvirágos naptárat, amelyben minden hónapot egy az adott időszakra jellemző vadvirág saját készítésű fényképe illusztrál. A január dísze a most az Év vadvirágává választott hóvirág - amelyet itt is megosztok az érdeklődőkkel, ezúton is megköszönve a szerző figyelmességét. © Kádár Ferenc 



„a miénk jobb, mint az eredeti”

2011-ben jelent meg magyarul Bill Laws: Fifty plants that changed of history című könyve magyarul, Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet címen. A kötet akkor hamar elfogyott, de nemrégiben egy könyvesboltban örömmel fedeztem fel, hogy a kiadó nemrégiben utánnyomással jelentkezett.
A kötetet Papp Mária kolléganőmmel közösen fordítottuk és emellett arra is hangsúlyt helyeztünk, hogy magyar és egyéb vonatkozásokkal is kiegészítsük (az eredetileg elsősorban a Brit Birodalommal kapcsolatos) a szöveget. Igy került bele többek között a könyvbe többek között Szent-Györgyi Albert paprikával vagy Kabay János mákkal kapcsolatos tevékenysége, Gundel János véleménye a makói hagymáról és Petri György hagymáról írt verse, stb.), de a szőlő kapcsán Brian életéről is italáról is olvashatnak az érdeklődők (ez sem szerepel az eredetiben  köszönet az ötletért a szerkesztőnek). A könyvvel kapcsolatos legnagyobb elismerésnek a közelmúltban elhunyt Fekete Gábortól kapott megjegyzést tartom: „Feleségemmel minden este elolvasunk egy fejezetet. Nagyon érdekes! Megismertem a stílusodat!” A könyvet mindenkinek jó szívvel  (és önzetlenül) ajánlom, annak forgalmazásában nem vagyok érdekelt (bár egy tiszteletpéldány jól esett volna a Kiadótól…).

Ajánlóként álljon itt a hátsó borítóra írt szöveg:
A növények mindenütt jelen vannak, olyan megszokott jelenségei a bennünket körülvevő világnak, hogy ritkán vesszük észre jelentős hatásukat a mindennapi életünkre. A növényekből készítjük bútorainkat, ruházatunkat és a papírt, de használjuk őket építkezéshez, fűtéshez és gyógyászat céljaira is. De az élelmezés terén teljes mértékben rájuk vagyunk utalva – még ha húst fogyasztunk is, az állatok amelyek szolgáltatták azt, növényekkel táplálkoztak. Emellett a növények állítják elő az életfolyamatainkhoz nélkülözhetetlen oxigént is.

Az Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet című könyv látványosan mutatja be azokat a növényeket, amelyek a legnagyobb hatással voltak az emberi civilizációra. Szó esik termesztett gabonákról, mint a rizs és a búza, amelyek az emberiség nagy részét táplálják és olyan fűszer- és gyógynövényekről, amelyeket nagyra értékelünk gyógyító hatásuk vagy különleges zamatuk miatt. Ez a roppant érdekes könyv különböző korok gazdasági, politikai és társadalmi eseményeinek tükrében veszi sorra azokat a növényeket, amelyek az emberiség számára a legfontosabbnak bizonyultak a történelem folyamán.



 

2017. január 3., kedd

Útszegélyekről tágabb kitekintésben

Középiskolás koromban minden nyáron eltöltöttem egy-egy hetet az agárdi Madárvártán, ahol Radetzky Jenő tanár úr vezetésével ismerkedtünk a Velencei-tó környékének élővilágával, a madarak tudományos (‘latin’) neveivel, madarakat rajzoltunk, kiselőadást tartottunk, klímát mértünk és sorolhatnám. A madárvártai táborokban idestova 31 éve találkoztam először Ujhelyi Péterrel, aki akkoriban Jenő bácsi segítőjeként néhány kirándulást is vezetett nekünk, ha jól emlékeszem egy alkalommal a mocsári nőszőfüvet (Epipactis palustris) kerestük. Eközben a Dinnyés és Agárd közötti közút szélén bandukolva Péter a megtalált, elütött énekesmadarak tetemeit eltette, mondván vizsgálati anyagot szolgáltatnak koponya-tanulmányaihoz. A már régóta elkészült kézirat az Ornis Hungarica című folyóirat legfrissebb számában jelent meg és elérhető itt.

 
Az útszegélyektől én sem távolodtam el teljesen: mai napig foglalkoztatnak a téma növénytani-természetvédelmi vonatkozásai.

Hivatkozás
Ujhelyi P. (2016): Cranial morphology of European passerine bird families (Aves, Passeriformes). – Ornis Hungarica 24(2): 54–77.